2012. április 21., szombat

.

éppen azon tűnődöm,hogy vajon miféle hatalmas kaliberű hasznot tudnék hajtani életemben az emberiségnek,hogy annak valamelyik képviselője,talán abszolút jogosan ne döntsön úgy,hogy engem jobb fejbelőni,ergo mivel kompenzálhatnék ennyi aberrációt ám saját magamat,ha már megváltoztatni nem fogom.
...tudok dorombolni és igazán figyelmes,előzékeny hallgatóság vagyok amennyiben nem nézem le okkal és mélységesen a másik felet,ennyi nem elég? nem...? jó,akkor majd kitalálok mást is.

pillanatnyilag valami olyan különös állapotban vagyok,mikor nem tudom eldönteni,hogy rossz napom van e avagy sem,aztán lehiggadva rájövök,hogy nincs itt vész,csak alvásra volna szükség,és kicsit megzavar annak a kikristályosodása is,hogy milyen megveszekedetten imádom őt és magamat együtt - magunkat? - illetve a folyamatos időjárásváltozás.