2012. május 1., kedd

Here,in the forest,dark and deep,I offer you eternal sleep

az elmúlt háromnegyed évben te olyan brutális mértékben elfoglaltad magad a saját világotrengető problémáiddal,hogy az enyéim megvizsgálására egy percet is alig szántál. haragudnék rád,de igazából sajnállak. mi tényleg barátnők voltunk,amíg ismertük egymást,de te már nem ismersz engem én pedig egyre kevésbé akarlak ismerni téged,mert nem bírom,ha valaki beskatulyáz egy szerepbe a fejében,és nekem sikítanom meg csapkodnom kellene,hogy abból kikerüljek. persze. nyilvánvalóan meg is fogom tenni. alig várom. hát elnézést,de ennyit nekem nem ér a te megítélésed,pedig a nemlétező lelkemre mondom,volt mikor érdekelt. mostanra azonban belőled is kiveszett az,amiért én anno érdemesnek tartottam olyan döntéseket hozni amiket csak visszanézve érzek áldozatnak,sajnálom,de idegesít az elképesztően nyárspolgárivá vált értékrended,álszentséged és sekélyes gondolatvilágod. biztosan én is idegesítelek téged rengeteg dologgal,igen,mert nagyon irritáló tudok ám lenni,élő ember nem köröz le például rosszindulatban,kifogáskeresésben és összefüggéstelen megállapítások hangoztatásában. de ez nem fog megváltozni,mint ahogyan azt is kétlem,hogy te visszakapaszkodsz majd az én értékítéletem szerint ugyanarra a polcra ahol valaha voltál,remélem megérted.