2012. november 6., kedd

Azt akartam mondani, hogy nagyon kevés kell ahhoz, hogy az embert, a teremtmények legcsodálatosabbikát szétbomlasszák és megsemmisítsék.

széttép. szétszed. magamra hagynám saját magamat,ahogyan mindenki más is tette,de hiába próbálkozom görcsösen,nem tudják a gondolataim leszaggatni rólam a húsomat,pedig ebben a pillanatban csak mások húsát gyűlölöm jobban,hát kénytelen volnék késsel lekapargatni a csontjaimról. bármi,ha megszünteti ezt az émelygést,és enged elfutni,de hová,istenem,miért van,hogy ennyire irgalmatlanul nincs hová menekülnöm? a lábaimon saját magamat viszem,és pont abból minden vágyam kiszakadni,hát akkor hová,merre,milyen sebességgel?