de ezt már a nihillel tessék majd megtárgyalni,ne velem.
2013. február 16., szombat
now and then i think of all the times you screwed me over
egyszer már lezártam magamban; ezt a kört valóban felesleges volt valamilyen értelemben lejárni,de már legalább biztosan nincs okom lelkiismeret furdalásra. amikor majd később támad a tudatalatti; na akkor én nem leszek ott és nem is fogok róla tudni,hogy most éppen ott kéne lennem,mert van jobb dolgom is,mint ölbe tett kézzel és körmöt rágva várni,hogy vajon mikor kezdek el egyeseknek hiányozni. nem fogom megvárni ezt a pillanatot,főleg mert tudom,hogy be fog következni,nem pedig sejtem vagy remélem. mindezek mellett pedig sajnálom; nem azt,hogy együtt voltunk fél évig vagy akár azt,hogy szakítottunk,szimplán azt,hogy nem voltál képes olyanokra amik egyáltalán nem kizárólag az én érdekeimet szolgálták volna,ó,de még mennyire nem. és én megszoktam már,különösen az elmúlt fél/háromnegyed évben,hogy aki nem akarja,hogy segítsenek rajta,azon lehetetlenség is segíteni,mert semmibe veszi,úgyhogy ezerszer szerettem már embereket úgy tovább,hogy ignorálták az ilyesfajta kísérleteimet. de úgy nem biztos,hogy tudok,hogy ezekre válaszul belém is rúg valaki és szándékosan megbánt,illetőleg felad engem két perc alatt. egyenlőre legalábbis nem,és nem hiszem,hogy ilyet egyáltalán akarok csinálni.