rólam tudni érdemes,hogy érzelmileg a szó szoros értelmében és túlzás nélkül az égvilágon minden megnyilvánulása hiányzik belőlem az anyai ösztönnek. úgyhogy alkalmanként rendkívül ijesztő tud lenni,mikor pusztán biológiai folyamatok miatt pár órára (jobb esetben) teljesen megkergülök,ráfókuszálok minden babaméretű ruhadarabra,rámjön a dédelgethetnék,ringathatnék,és úgy érzem mintha éppen olvadó,forró viasz volna a mellkasom belsejében,és...jézusom. múljon már el úgy,ahogy szokott.