majdnem megszegtem azt a magamnak tett fogadalmat,miszerint nem vallunk szerelmet az első percben.
pedig úgy szerettem volna,áh
amúgy hivatalos tervekben eddig sikerélmény,ha májusban meglesz a nyelvvizsga elvileg nagyboldoganelégedetten zárom majd az évet -lekopogtam,igen- május 23 pedig elsöprő fordulat lesz ám,mert szeretjük az elsöprő fordulatokat. én legalábbis biztosan,azokat amiket saját magam csinálok. nem,nem elüttetni tervezem magamat egy kocsival,és úgy lelőném a poént,de nem teszem mert meglepetés és addig is igyekszem nem tudatalatti jelzéseket közvetíteni sorozatos és mániákus kép postolgatással,hogy ilyenemleszilyenemlesz,és máris túl sokat mondtam : )
biztosan csak így estére lelkesültem fel,mert amúgy meglehetősen letaglózott voltam egész nap. azt a tisztelet-témát amiről múltkor beszéltem,nem könnyű feldolgozni,és nem tudom miért van rám rosszabb hatással mint bármiféle szakítás vagy személyes kudarc volt eddig,miközben teljesen másról szól. ennek ellenére vannak percek,órák - napok - mikor elcsodálkozom rajta,hogy az emberek mennyi dolgot szalasztanak el mikor éppen szomorúak. persze,érthető jelenség és én sem tudom magam erőltetni olyankor,hogy boldog legyek egy fatörzs mintázatának lélegzetellálító gyönyörűségétől,főleg hogy hajlamos vagyok egy-egy dolgot kinézni és aköré építeni az életemet. régebben azt hittem,bele tudok feledkezni az apróságok varázsába. kicsit csalódtam is magamban,mikor rájöttem,hogy ez nincs így - és ez nem azt jelenti,hogy nem tudnék értékelni amúgy jelentéktelennek tűnő dolgokat,azt nagyon is,hanem azt,hogy ez nem univerzálisan igaz,csak azokra,amik beleillennek a lassan bővülgető vizuális kalitkámba. szerintem az olyan emberek akik születetten ilyen lelki alkatok,szinte bármiben megtalálják a szépet. én nem. nekem fixa ideáim vannak a szépségről,és pusztán észreveszem azokat az akár kicsinységeket is,amik ahhoz passzolnak.
ettől függetlenül egy-egy válságból kikerülve mindig érthetetlennek tartom visszanézve,hogy hány számomra is szépnek számító csoda felett siklottam el.
méginkább ettől függetlenül az említett fixa ideáim az elmúlt időben kezdtek igencsak radikális jelleget felölteni,ugyanis ha valamit én nem merek kimondani hangosan az rászolgál erre a jelzőre.
egyébiránt még mindig rosszul vagyok a tavasztól
