olyan magamra nézve tipikus problémákkal küzdök pillanatnyilag,minthogy vegyek e 500 oldalas könyvet a nácik orvosi kísérleteiről és felfedezéseiről,vajon fogyasztható lenne e ha beraknék a mélyhűtőbe egy bödön nutellát,illetve,hogy vajon kellően degeneráltnak néznének e fekete-fehér kockásnégyzetrácsos csőnadrágban,simpson családos pólóban és 15 soros bakancsban.
szerdán bemutatom sashát a barátaimnak,előtte szerintem mindkét félnek verbális használati útmutató előadást fogok tartani. amennyiben nem kaszabolják le egymást,nekem mindkettő ugyanolyan fontos lesz továbbra is,akkor is,ha nem vet szét mindenkit a szimpátia. majd kiderül. tegnap velük amúgy is megalakítottuk az új X-men csapatot,nóra kiosztotta a szuperképességeket és megtárgyaltuk a neveket. én a komplementeremmel élek két külön testben,pontosabban én vagyok az ő sátáni énje,ő pedig az jó oldalam. ez onnan alakult ki,hogy zita drága,egyetlen napsugaram,én pedig az ő egyetlen holdsugara - szóval pontosan ugyanolyan magas,súlyra is azonosak vagyunk,szemszínre is,a hajunk teljesen és az arcunkon is rengeteg rokon vonás fedezhető fel. csak éppen olyan,mintha fogtuk volna egyikünket,és átraktuk volna negatívba. az ő haja ugyanolyan hosszú,ugyanolyan göndör és ugyanúgy áll,csak fehér. imádja a pasztellszíneket,a virágos ruhákat és már kiskorától kezdve tudja,hogy ő olyan helyen akar élni,ahol mindig meleg van és szeretné emberek megsegítésére fordítani a munkaidejét. na már most szerintem ti ismertek engem annyira,hogy értsétek az abszurditást,tekintve,hogy minden vágyam norvégiába szökni,lehetőleg a fél éves éjszakai időintervallumba érkezve,és adja az ég,hogy ne kelljen emberekkel érintkeznem a munkám során többet,mint amit a kötelező jelleg megkíván. a pasztellszínek szó szerint elszívják minden energiámat,és kevés mást viselek el a feketén és a fehéren kívül. de zitus napsugarat bírom,és megígérte,hogy szolidaritásból tényleg napocskát fog tetováltatni a jobb csuklójára,az én félholdam mellé.
áh. megvegyem e a náciorvoskönyvet avagy sem.
áh. megveszem.
amúgy 29.-én van egy olyan érzésem,hogy azzal fogok jelentkezni,hogy hivatalosan is felbomlott egy barátságom. mondám,hogy gratulálok zsófia,de már annyiszor vázoltam ezt a helyzetet,és nem,ez most nem az én hibám.