azaz elmegyünk ma is éjszakázni a régi bányához,megünnepelni laci névnapját és frici sikeres érettségijét,én pedig viszek majd pizzát gratulációm jeléül. holnap elmegyünk blankáék raszta-goth spanyoltanárához a patkányokért nórával,nekem adja a szállítóját,hogy valahogy hazarepítsem őket; a ketrec már kész,csillog,villog,itató megtöltve,alom a helyén,úgyhogy szívrepesve várom Lucient,jobb esetben Lucient és Algernont. eredetileg vincent lett volna valamelyikük,de nóra az első fiát szeretné majd vincentnek nevezni,és nem akarja,hogy egy patkány jusson róla eszünkbe/eszébe,úgyhogy maradtak az előző opciók.
éppen azon gondolkodtam tegnap,hogy az elmúlt 3 hónapban vészesen felgyorsultak az események. visszaolvasva is látom,hogy addig mindent csak tervezgettem,elemeztem,listára tettem. nos,azóta belémcsaphatott egy villám,vagy nem tudom,biztosan akkor történt mikor éppen nem figyeltem oda,de onnantól kezdve rendkívüli epikureista attitűdöm lett. ha nem rajonganék a tulajdon hajszínemért,egész biztosan megint átment volna hat színváltáson,már a második tetoválást tervezgetem,ha kilátásba kerül bármilyen régi tervnek a megvalósítása,amin azelőtt éveket szöszöltem,nem engedem túlbonyolítani az ügyet és elfogadom a lehetőséget 98%-ban. előtte 3 hónapig egy szót sem mertem kérdezni sasha-tól,hogy esetleg érdeklem e más síkon is,és lám,ezt aztán úgy összehozta,mondhatni összezsúfolta a jósorsom,hogy azt öröm nézni. jelentéktelen apróságnak hangzik,de a patkányt is 13 éves korom óta terveztem már. és nevetséges mennyi időt voltam képes elfecsérelni pontos jövőképek megszerkesztgetésével,részletekbe menő kidolgozással,miközben nem mertem elkapni azokat a lehetőségeket amik ott voltak mellettem,csak a nagy számmal palástolt félénkségemet kellett volna annyira legyőznöm,hogy bemutatkozzam. katasztrófális. nem tudom,milyen érzésekkel tengetném a napjaimat,ha nem szakad át ez a gát az agyamban egyszerre a puszta véletleneknek köszönhetően. minden változás az életemben,amire pillanatnyilag igényt tartanék,és ezáltal meg is fogom valósítani,az a némileg egészségesebb úton-módon való táplálkozásalvásmozgás,egyebek. tipikusan abban a korszakomban vagyok éppen,amiről azt akarnám,hogy örökké tartson és még annál is tovább,úgyhogy nem akarok hamarabb kiszelektálódni a helyzetből,mint ahogy muszáj volna.
hiányzik sasha. és reggel hisztis voltam,mert ő keltett fel a telefon által,fél órás idegsokk után pedig közöltem vele is,hogy imádom.
továbbá legyen már július 7,Jekyll és Hyde-ra akarok menni nórával a szegedi szabadtérin,jegyek megvannak,neki már a ruha is,én még válogatok.
