tegnap a minden olyan szép és jó-nak az a tipikus esete állt fenn,amikor pár órára tényleg,őszintén nem érdekel mi lesz vagy mi lehet akár másnap,vagy,hogy miért merültél ki előtte,betegeskedsz e,miből van eleged és miből nincs; élőholtra lettem csiklandozva&kezdetlegesen ijesztgetve a villamosúton ki Szőregre,ott megvártuk kinn az udvaron a koffeinforrást,utána befutottak somáék is,én bementem mert fáztam és mire kimentünk volna hozzájuk,megittak két és háromnegyed üveg bort. mi ezalatt benn égettük ki egymás elméjének áramköreit,aztán bejöttek ők is újult erővel indított gruppencsikizést folytatni,úgyhogy inkább mi költöztünk ki mindannyian a kertbe,és engem a csaknem téli levegő mellett az is átjárt újra,libabőrt csalva a bőrömre,hogy boldog vagyok.és biztonságban.
az éjszaka hátralévő részében,pontosan az utolsó egy órában a hideg elől visszamenekülvén (addig felváltva járt ki mindenki rágyújtani,és ha már alkalom adódott rá,fél órákig kinn maradni) ők slender-eztek vagy a mini oldschool rádióval játszottak,én pedig felkuporodtam a fotelba olvasni tovább a mester és margaritát.
hazafelé olyan elképesztően átfagytam,hogy borisz kabátjában vártam meg a másik buszt,illetve fixíroztam a Holdat,ami fogyóban van igaz,de a felhőktől még gyönyörűbb lett. aztán drága itt aludt,aminek nagyon örültem,tekintve,hogy hétközben mindenki nagyon elfoglalt volt,meg amúgy is; de most itt volt velem,reggel megint megkaptam a ruhámra,hogy pornósdiáklány vagyok,kimentünk az erkélyre kávézni,az egyik macskám megtámadott és belekapaszkodván lerántott egy minden törékennyel telepakolt csipkés terítőt,de nem baj,attól még szeretem,hogy fogykós egy dög. és Őt is szeretem.
