ha itt vagy meg elnézem sokszor, hogy nem vagy itt

ha belegondolok, hogy akkor és ott mennyire embertelenül fájt ez az egész, hogy nem kaptam levegőt és éjszaka volt, miközben azon gondolkodtam volna, hogy a többiek észrevették e, hogy eltűntem, ha tudtam volna egyáltalán gondolkodni attól a hangos zokogásra-vonításra sarkalló ingertől, és ráadásul még okom is volt rá, némileg megnyugtat, hogy legalább most tényleg nincsen sem ok, sem okozat