azt, hogy az idegeim szanaszét vannak cseszve, főleg abból tudom megállapítani, hogy éjjel négy óra és reggel fél hét között jegyzeteltem ki az egész filozófia anyagot. másrészt, ami az igazán aggasztó, a nem is olyan régen megnézett the hills have eyes- ami valójában az egyik legalpáribb horror a műfajában, tele nukleáris tesztelések eredményeként hátramaradt csákányos, kannibál mutánsokkal- úgy kezd körvonalazódni a fejemben, mint egy fontos és szimbolikus pszichológiai dráma, némi politikai vonulattal. aminek ráadásul még a zenéje sem rossz. pedig nem, nem az és én is várom a pillanatot amikor az agyam kizökken a hiperérzékeny, mindent mindenbe belemagyarázós fázisából.
mindettől függetlenül most jobb, kicsit megnyugodtam és nem érzem magam magamra hagyva, pedig napokig arra igyekeztem felkészülni, hogy itt bajok lesznek. ami persze nem zárja ki, hogy lesz még rengeteg, de én sohasem voltam képes nem a pillanatnyi helyzetekre koncentrálni és pillanatnyilag nem lettem cserben hagyva, ilyen esetből pedig nem mondhatom, hogy rengeteget tudnék felmutatni az eddigiek alapján. szóval jövő héten lesz az akkori önbizalomszintemtől függően 3 vagy 4 vizsgám, a február meg továbbra is tartja bennem a lelket a puszta létezésének a gondolatával is.
 |
| mire ennek vége lesz, az ereimben is tejeskávé fog folyni |
