egyre inkább úgy néz ki, hogy megyek Bécsbe nemsokára, aminek rettentően örülök, viszont a jó ízlés, és én, még mindig vagyunk olyan jó viszonyban, hogy ennek apropóján ne illesszek be ide weheartit-ról, vagy tumblr-ről halászott, I <3 Wien, Keep calm and go to Wien, vagy akár Bécs hátteres Hello December! képeket. sajnálatos, tudom, de ha valaki szerint ez eredeti, vagy szereti a minden angoltudást nélkülöző angolul beszélést, az bennem nem sok szórakoztatót fog találni.

szóval tessék elhinni nekem, hogy enélkül is boldogan várom már.

a másik, ami viszont tényleg elképesztő számomra, az az, hogy több, mint két év - hadd ismételjem meg, két év - győzködés után megint lehetnek patkányaim, vagy ha lehetséges, visszahozhatom a régieket. szóval most egy perc néma csöndet kérnék, az arra való megemlékezésképpen, hogy uram teremtőm, mennyire jó dolog a retorika, és, hogy ez a legindokolatlanabb dolog, ami valaha megugrott szintű önbizalommal töltött el. legalábbis nem hiszem, hogy olyan sokan sikongatnának örömükben, hogy ó igen, végre megint patkányokkal lesz tele a lakás, de ha úgy nézzük, hogy ehhez kellett kitartás, meggyőzőerő, és cserébe visszahozhatok két élő, lélegző kis pehelycsomagot, tényleg megint úgy érzem, hogy akármire képes vagyok.

az élet egyébiránt is zajlik szépen, vasárnap befészkeljük magunkat Nórához, és segítünk Flórának hajat festeni, meg lehet, hogy immár házilag készített módon is hódolhatunk, és áldozhatunk a forralt bor istenének. apropó hajfestés, azóta már én is túlestem rajta, kivételesen még a színével is abszolút elégedett vagyok (világos rézvörös néven fut elvileg az árnyalat, https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyvYg-OtWgXVGvFQE-k_uFnkjapPT5Piwp6000m1_X9l_L7AL1ZUfa21couhU_GYwI5ADHu2QUP0u2e8v9StYorPfTWjpDULsvgOeTDNz1BmPwv6dlIOX2p9pj_DgfSevPNEib3x1NCiTJ/s1600/01.png doboz alapján ilyesmi, de élőben nem ilyen rikító répa, legalábbis azt bóknak vettem, hogy azóta két ízben is természetes hajszínnek nézték). szóval van Bécs, patkány, jó hajszín, meg karácsonyfa mintás, bolyhos plüsszokni a lábamon, innentől kezdve a lelki békém majdnem teljes. a diplomáciai érzékem is visszatérőben van, ilyenre pedig nem igazán volt példa az elmúlt pár hónapban, akárhányszor is lett volna szükségem rá, de a lényeg, hogy most már itt van, és kezd lassanként funkcionálni is.