ez egy fontos dolog az életben, és olyan kevesen tudják

tehát lássunk neki; semmi katasztrófa nincsen, csak éppen 3 hete nem tudok semmi különösebben érdemit csinálni, ugyanis

• a gépem intenzíven ugrál az "éppen funkcionál"-ból a "használhatatlan"-ba és vissza, ami abban nyilvánul meg, hogy ötpercenként ledob a net, és ez nem a jelerősség hibája, mert mindenki másnak működőképes
• arcüreggyulladásom van -először életemben, juhú, mindig van egy legelső alkalom - de ezt csak ma tudtam meg az orvosnál, miután 3 hétbe telt belátni, hogy hát bizony ez a "nátha" kifogott rajtam. úgyhogy most van antibiotikumom, gyulladáscsökkentőből többféle, plusz egy ugyanilyen célú orrspray. ezen kívül az arcom/orrom folyamatos jegelés alatt van, és fáj
• kissé megnyugtat ugyan, hogy az összefüggés orvosilag elismert tény, miszerint a légzési nehézségek, ez esetben a betegség miatt, valóban előidézhetnek pániktüneteket. mivel sohasem voltam az átlagnál hajlamosabb rájuk, most eléggé megijesztett, hogy mi történt velem, de így viszonylag racionálisan írhatom a rossz légzéstechnika számlájára, és talán mégsem hülyülök meg egyre jobban
•  vagy legalábbis nem ilyen gyors tempóban

ezen kívül nem tudok rendesen aludni és nem érzem az ízeket, és még sorolhatnám, de mind ennek a számlájára írható. igazából a legzavaróbb az, hogy a legtöbb érzékszervem olyan, mintha a víz alól próbálnék akármit is érezni, és egy ad egy nagyon nyomasztó "bezártság" érzetet a saját fejemben. nehéz minden aggodalmon és kényszerességen túllépni, ha az ember eleve úgy érzi, hogy beléjük van falazva. ezt nagyjából úgy próbálom átvészelni, hogy teljes és totális racionalitás-módba kapcsoltam, mert nem merek az érzéseimre hallgatni, amíg ilyen irritált és legyengült vagyok, úgyis mindenbe csak valami bajt látnék.

Update: az antibiotikum feltalálójának, Flemingnek ezentúl sokkal többször adok majd hálát gondolatban