...i'm gonna cut you down
nem hiszek benne,és különben is,amit jól akarsz csinálni,tedd meg magad,de azért johnny az johnny.
szeretem,mikor gergő country-t hallgatva kijelenti,hogy most erre úgy vezetne kamiont a 66-os úton,és szedne fel prostikat*,mire nóra felkapja a hátára betöltve a kamion szerepét,és körbekérdezgetik az embereket,hogy na,beszállnak e...?
*az összefüggést ne keresse senki!
ákosra szokás szerint nincsenek szavak. hihetetlen az a biztonságérzet ami mellette fog el; talán amiatt,hogy az azt megelőző pár napban,hogy összejöttünk,tulajdonképpen a legkonszolidáltabb állapotom is az volt,mikor a konyhakövön félálomban feküdtünk a lányokkal,és rekedtségig nevettem a többieken,akik éppen nirvana szövegeket magyarosítottak. vagy az,mikor az éjszaka közepén kijelentettem,hogy de én igenis éhes vagyok,megyünk pizzáért,vagy mikor veszekedtem telefonon,vagy mikor a tetoválás készült,és fél perc nem telt el kétértelmű poénok nélkül. esetleg mikor feküdtem a fűben,nem tegnap,hanem még azelőtt,néztem az eget a beszélgetés szüneteiben,és közöltem,hogy én nem vagyok jó ember? lehet. nem tudom melyik volt. de ha valaki így lát bennem valamit,amit szeretni tud,az engem a szívem bal kamrájáig meghat,éppen azért,mert mivel nem voltam ennek tudtában,nem is éreztem kényszert arra,hogy bármiféleképpen megjátsszam magam. és poén. így,hogy nem is elvárás,mégis sokkal aranyosabban viselkedek mint bármikor tenném.
amíg pedig sashának nem találunk perfekt jelzőt,úgy döntöttem osztozunk egy számon,márpedig én sohasem szoktam osztozni azon,ami az identitástudatomat erősítené/ahhoz tartozik,szóval ez hatalmas nagy szó.
