nem szokásom mostanában ilyen összecsapott,hajnalban hazaesős félrészeg postokat jegyzetelni,ám de dokumentálni szeretném,így kerek tíz perce hazaérve,hogy most jöttem kata szülinapjáról,és attól a pillanattól eltekintve,mikor roxi és nóra a két kezemnél fogva húztak végig a kerten,mert nem akartam/bírtam talpra állni,zseniális volt,sőt,azzal együtt is. az sem érdekel,hogy az elmúlt 48 órában ha nem kaptam instant tüdőrákot akkor szerintem sohasem fogok,illetőleg a fejem már most hasogat,de olyan botrányosan rohadtjó volt,hogy mindenképpen megérte. borisszal nagyonkemények voltunk ám,ő felvette blanka szatírkabátját,én meg nóra steampunk napszemüvegét és olyan menők lettünk,hogy izomlázunk lett tőle - aztán jött soma,és először ő is lazult,majd valamiért elkezdtünk székekkel és seprűkkel harcolni,majd a hátamon menekítettem ki blankát.kata elért a mindenkit ölelgetős fázisba ami abszolút kompatibilis az én állvakargatást kérő hajlamaimmal,mikor is erős késztetést érzek minden élő teremtményhez odamenni,hogy simizd már meg az államat vagy a fülem tövét...jajjjigen,ezt szeretem.
